Privát felvásárlási hullám söpör végig Európán – miért fontos ez, és mit jelenthet Magyarországnak?

Képzeljük el Európa tőzsdéit, mint egy nyüzsgő piacot, ahol a legnagyobb cégek portékáikat kínálják a befektetőknek. Az utóbbi évtizedben azonban egyre több stand zár be csendben, a cégek eltűnnek a nyilvános térből, és privát tulajdonba kerülnek. Ez nem látványos, nem jár harsonaszóval, mégis, a hatása megrengeti a kontinens gazdasági alapjait.

Európa tőzsdéi: Egyre üresebb piac

Az elmúlt tíz évben több mint 1 ezermilliárd (1 trillion) dollár értékű vállalat tűnt el az európai részvénypiacokról privát felvásárlások révén – derül ki a Financial Times friss elemzéséből. Ez a tendencia sokkal nagyobb fenyegetést jelent Európa tőkepiacaira, mint az, hogy néhány cég átteszi székhelyét vagy tőzsdei bevezetését Amerikába. A privát tőkealapok, különösen az amerikaiak, kihasználják a gazdasági bizonytalanságot, a gyenge növekedési kilátásokat, valamint a dollár erősségét, hogy olcsón vásároljanak be európai cégekből. A tőzsdéről való kivonulás nemcsak a befektetők választási lehetőségeit szűkíti, hanem a piac átláthatóságát, likviditását és a vállalatok társadalmi kontrollját is csökkenti. A privát tulajdonban lévő cégek kevésbé kötelesek nyilvánosságra hozni pénzügyi adataikat, stratégiájukat, így a piac kevésbé tud reagálni a változásokra.

A privát tőke aranykora – mi hajtja a hullámot?

2024-ben a privát tőkealapok aktivitása Európában 78%-kal nőtt az előző évhez képest, miközben a világ többi részén „csak” 29%-os volt a növekedés. A nagy ügyletek – mint a Hargreaves Lansdown 6,9 milliárd dolláros, vagy a Darktrace 5,5 milliárd dolláros felvásárlása – jól mutatják, hogy a tőkealapok a legnagyobb játékosokat is célba veszik.
A háttérben egyszerre húzódik meg a gazdasági bizonytalanság, a geopolitikai feszültségek, és az a tény, hogy a privát piacokon gyorsabb, rugalmasabb döntéshozatal lehetséges, mint a tőzsdén. A cégek számára vonzóbbá vált a privát tulajdon, ahol kevesebb a szabályozás, nagyobb a stratégiai mozgástér, és elkerülhetők a negyedéves jelentések miatti nyomás.

A tőzsdei kivonulás igazi ára

A privát felvásárlások hatása nemcsak a tőzsdék méretén mérhető. A piacok kevésbé vonzóvá válnak a befektetők és a kibocsátók számára is. A New Financial elemzése szerint a tőzsdei kivonulások („delistingek”) már 40%-át teszik ki az összes európai tőzsdei cégfelvásárlásnak, és több mint ezer vállalatot érintettek az elmúlt évtizedben. Ez a trend „az elefánt a szobában”, amelyről kevesebbet beszélünk, miközben a figyelem gyakran az amerikai tőzsdékre való átvándorlásra irányul.
A tőkepiacok zsugorodása hosszú távon a gazdaság egészének növekedési potenciálját is veszélyezteti. A kisebb, kevésbé likvid piacok kevésbé képesek finanszírozni az innovációt, a vállalkozásokat, és végső soron a munkahelyteremtést is visszaveti.

Magyarország: Mit jelent mindez a hazai M&A piacra?

Magyarország helyzete és kilátásai

A magyar M&A piac 2024-ben rég nem látott aktivitást mutatott, 1281 tranzakcióval a régióban, és a szakértők 2025-re is óvatos optimizmussal tekintenek. A hazai vállalatok 29%-a tervezi, hogy a következő három évben felvásárlást hajt végre, túlnyomórészt a saját szektorában – derül ki a PwC felméréséből. Ez azt mutatja, hogy a magyar piac elsősorban a hazai versenytársak konszolidációjára koncentrál, míg nemzetközi szinten inkább az új iparágakba való belépés motiválja a felvásárlásokat.
A privát tőkealapok magyarországi jelenléte is erősödik: a legnagyobb 2024-es hazai ügylet a FoxPost CVC Capital és EMMA Capital általi felvásárlása volt, de jelentős tranzakciók zajlottak a napelem, egészségügy és IT szektorban is. A szakértők szerint a kamatok csökkenése, a GDP növekedésének kilátásai, illetve a geopolitikai feszültségek enyhülése tovább élénkíthetik a piacot.

Kihívás vagy lehetőség?

A privát felvásárlási hullám Magyarország számára egyszerre jelent kihívást és lehetőséget. Egyrészt a magyar tőzsde is veszíthet likviditásából, ha a nagyobb cégek privát kézbe kerülnek. Másrészt a privát tőkealapok jelenléte friss tőkét, menedzsment-tudást és nemzetközi kapcsolatokat hozhat a hazai cégekhez, különösen azokon a területeken, ahol a növekedési potenciál nagy (pl. megújuló energia, egészségügy, digitalizáció). Az viszont biztos: a magyar piac sem marad érintetlen, a globális trendek hullámai elérik a hazai partokat is. A kérdés az, hogy a magyar vállalatok és befektetők mennyire tudnak alkalmazkodni, és ki tudják-e használni a privát tőke kínálta lehetőségeket anélkül, hogy a piac átláthatósága és versenyképessége sérülne.

A piac, ahol egyre több stand húzza le a rolót

Ahogy egy városi piac is elveszíti varázsát, ha a legjobb árusok zárt klubokba költöznek, úgy az európai tőzsdék is szürkébbé, kevésbé vonzóvá válnak, ha a nagy cégek privát kezekbe kerülnek. A vevők (befektetők) választási lehetőségei szűkülnek, a piac kevésbé lesz élő, és a közösség (gazdaság) is kevesebbet profitál.

Összegzés

A privát felvásárlási hullám Európában nem csupán számokról, hanem a gazdaság nyilvánosságáról, dinamizmusáról és jövőjéről szól. Magyarország számára a trend egyszerre jelent veszélyt és lehetőséget: a tőkealapok aktivitása új növekedési pályákat nyithat meg, de csak akkor, ha a piac átláthatósága és versenyképessége nem sérül.

Források

Financial Times: Private acquisitions strip more than $1tn from European equity markets in a decade

PYMNTS.com: Private Equity Deals in Europe Jumped 78% in 2024

City AM: Private takeovers ‘biggest threat’ to London market, report finds

PwC Magyarország: A globális vállalati tranzakciók összértéke 5%-kal nőtt 2024-ben

CEE Legal Matters: An Outlook on 2025: M&A in Hungary

Telex: A magyar állam behemótként nehezedik a vállalatfelvásárlási piacra

Kép forrása