Európa tőzsdéje: Újraindul a nagygép? – Tőkemobilizációs álmok és valóság a kontinensen
Európa tőkepiacai továbbra is széttagoltak és alulhasználtak, pedig a kontinens hatalmas megtakarításokkal rendelkezik. A tőkepiaci unió reformjai új lendületet kaptak, de csak valódi harmonizációval válhat Európa globális versenytárssá – ami a magyar cégeknek is új lehetőségeket hozhat.
2025. 05. 13.
admin
Miért nem repülnek még mindig az európai tőkepiacok, és mit jelenthet a magyar gazdaságnak, ha végre sikerül felszállni?
Európa tőkepiacai évtizedek óta olyanok, mint egy óriási, de alulhasznált repülőtér: a kifutópályák megvannak, a terminálok fényesek, de a járatok ritkán szállnak fel időben, és a kontinens utasai gyakran inkább átszállnak New Yorkban vagy Londonban. Most azonban új lendületet kapott az a régi álom, hogy az EU végre egységes, mély és ütőképes tőkepiaccal rendelkezzen – a tét pedig óriási: a zöld átmenet, a digitális infrastruktúra és a védelem finanszírozása, valamint a globális versenyképesség megőrzése.
A tőkeplumbing problémája: Miért akadozik az európai pénzáramlás?
Bár Európa lakossága 33 ezer milliárd eurónyi megtakarítással rendelkezik, a pénz nagy része nem talál utat a vállalkozásokhoz, innovációhoz vagy infrastruktúrához.
Az ok: a tőkepiacok széttagoltak, a szabályozás bonyolult, a bankrendszer túlterhelt – miközben az USA-ban vagy az Egyesült Királyságban a vállalatok sokkal könnyebben jutnak tőkéhez.
A zöld átálláshoz évente 620 milliárd eurónyi pluszforrásra lenne szükség 2030-ig, a digitális transzformációhoz további 125 milliárdra, a védelemre pedig egyre többre. Az Európai Központi Bank és a Bizottság is egyre hangosabban sürgeti a tőkepiaci unió (CMU) befejezését, de a haladás lassú: a kockázati tőke GDP-arányosan tízszer kisebb, mint az USA-ban, a vállalatok finanszírozási lehetőségei szűkösek.
Új szabályok, régi akadályok
2024-ben és 2025-ben jelentős reformok indultak: az EU Listing Act egyszerűsíti a tőzsdei bevezetési és jelentési szabályokat, az Omnibus I csomag csökkenti a fenntarthatósági jelentések adminisztrációs terheit, különösen a KKV-k számára.
A cél: több magánmegtakarítást csatornázni innovatív, zöld és digitális projektekbe, miközben a biztosítók és nyugdíjalapok is nagyobb szerepet kapnak a hosszú távú beruházások finanszírozásában.
A legnagyobb akadályok azonban továbbra is a nemzeti szabályozás, az eltérő csődtörvények és adózási rendszerek, valamint a tőke mobilizációjának hiánya. A harmonizáció, például egységes csődtörvényekkel vagy erősebb nyugdíjpénztári rendszerekkel, jelentősen növelné a tőkepiaci mélységet és a keresztfinanszírozás lehetőségét.
Európa, mint egy félig szerelt Lego-város
Képzeljük el, hogy egy Lego-várost építünk, de minden dobozban más szabályok szerint készült elemek vannak, és a hidak, utak, csatornák nem illeszkednek egymáshoz. Hiába van rengeteg alapanyag, az egész rendszer csak döcögve működik. Európa tőkepiaca is ilyen: a potenciál óriási, de a szabályozási „darabkák” még nem alkotnak egységes, átjárható rendszert.
Összegzés
Európa tőkepiaci reformja most új lendületet kapott, de a sikerhez bátor, rendszerszintű változások kellenek. Ha a „tőkeplumbing” végre működni kezd, az nemcsak a kontinens nagyvállalatait, hanem a magyar cégeket és befektetőket is új növekedési pályára állíthatja – feltéve, hogy a Lego-város darabjai végre összeérnek.
Források:
Vissza a blogokhoz